A méhnyakrák hazánkban a 4. leggyakoribb halálozási ok a nők körében.
Annak ellenére, hogy világszerte évtizedek óta alkalmaztuk a szűrővizsgálatára az 1943- ban Papanocolaou görög citológus professzor által kifejlesztett Pap tesztet (Po-P5,) amelyet 1998-tól a jóval árnyaltabb Bethesda klasszifikáció váltott fel.
A vizsgálati módszer igen elterjedt, mivel olcsó, egyszerűen kivitelezhető. Egyes adatok szerint azonban ez a klasszikus szűrő módszer, a méhnyak kenet tárgylemezen történő mikroszkópos vizsgálata csak 70%-os találati arányú, azaz a vizsgálatok 1/3-ában nem a valós szituációt tükrözik. De mi ennek az oka? Egyrészt a mintavételben rejlő hibalehetőség. Soha nem tudunk kétszer ugyanonnan mintát venni, nem kerül bele a kenetbe a kóros területről sejt, nem értékelhető technikai probléma miatt megfelelően a kenet, pl. véres, nyákos kenet vagy zavaró gyulladás miatt. Másrészt az értkelés miatt.
A Pap tesztet nem lehet automatizálni, azaz nem lehet standardizálni, a vizsgálat eredménye függ a vizsgáló pathológustól is, ami emberi hibalehetőséget rejthet magában. Mindezek tükrében merült fel az igény olyan új módszerek bevezetésére, amik a fenti hibákat kiküszöbölik. Első lépés a magas kockázatú hrHPV vírus törzsek kimutatása volt. A felnőtt lakosság 80%-a átesik HPV fertőzésen, ami legtöbbször ki sem derül. Becslések szerint a felnőtt (szexuálisan aktív) populáció átfertőzöttsége 11% hazánkban.
A magas kockázatú HPV törzsek tartós, legalább 1-2 évig történő jelenléte a gazdaszervezet méhnyak hámsejtjeiben okozza a méhnyakrákok 95% -át. Ennek okán egyes országok bevezették a méhnyak citológia helyett a hrHPV törzsek otthoni önmintavételét, tesztelését. Akinél negatív eredmény mutatkozott a hrHPV törzsekre, 5 évig minimális az esély a méhnyakrákra, addig nem is végeznek méhnyak szűrést. Megjegyzem, tankönyvnyi nőgyógyászati betegséget szűrünk a nőgyógyászati vizsgálat során, a kismedencei ultrahang vizsgálatot nem is említve, nem beszélve a nem HPV indukálta méhnyakrákokról. Ezért ha a védőnő által levett méhnyak citológia vagy HPV teszt negatív, még ne dőljenek hátra, több száz egyéb betegségre is fény derülhet a nőgyógyászati vizsgálaton.
A hrHPV tipizálásra több módszer létezik, több csoportot szűrnek. Létezik, 14, 28 féle magas rizikójú törzsre is HPV szűrés, kiemelném a 16 és 18-as törzseket, amelyek a méhnyakrákok döntő többségéért felelnek, de a 31-es törzs is ide sorolható, amely hazánkban a súlyos fokú rákmegelőző állapotok 20%-áért tehető felelőssé. A HPV tipizálás a méhnyak kenettel együtt vehető le, nem igényel különösebb előkészületet.
Említettem a klasszikus citológiai mintavételben rejlő hibalehetőségeket. Ezt kiküszöbölendő fejlesztették ki a folyadék alapú citológiai mintavételt, - liquid based cytology -, LBC, amelynél nem tárgylemezre hanem kefe segítségével transzport folyadékba kerül a levett minta és a laborban lecentrifugálva kerülnek a sejtek koncentráltan a tárgylemezre. Kiküszöbölve a vér, nyák, gyulladás vagy a sejtek károsodásának a diagnosztikát nehezítő hatásait. Ez a módszer az ára miatt nem terjedt el a közfinanszírozott ellátásban. Magánrendelőkben elérhető.
A következő lépés annak a problémának a megoldása volt, hogy ki lesz az, akinél a magas rizikójú HPV tartós fertőzés beindít olyan folyamatokat a méhnyak hámsejtjeiben, amiből rákmegelőző állapot vagy méhnyakrák alakulhat ki. Ugyanis a nők 80%-a élete során átesik HPV fertőzésen, azonban méhnyak rákmegelőző állapot vagy méhnyakrák szerencsére csak töredéküknél alakul ki. Itt lépnek be a molekuláris és immunhisztokémiai vizsgáló módszerek. A méhnyakrák kialakulásához szükség van magas rizikójú HPV jelenlétére, azonban csak akkor indul el a méhnyak fertőzött bazális sejtjei felől a rosszindulatú sejt transzformáció, ha a HPV DNS beépül a méhnyak sejtjeinek magjába és átprogramozza azok működését, kontrollálatlan daganatos növekedését eredményezve a szervezet daganat gátló fehérjéinek termelődését pedig blokkolva.
Ez a folyamat már diagnosztizálható több módszerrel is. A KI67 és P16 ciklusszabályozó fehérjék elszaporodásának kimutatását nálunk a CINtec-Plus Cytology teszt segítségével automatizálva végzik a méhnyak szűrés mintájából. Ismét meg kell említenem a maga kockázatú HPV elleni vakcinát, amelyet 7. osztályban a lányok és fiúk is megkaphatnak térítésmentesen, de a szülőknek kérvényezni kell. Bárki kérheti az oltást azonban nem finanszírozza a biztosító. Azon országokban, ahol már korábban bevezették a HPV elleni vakcinációt, már mérhető a HPV okozta daganatmegelőző állapotok és daganatok, (méhnyak, gége, anus) előfordulásának visszaszorulása.
Összefoglalva: a méhnyak rákmegelőző állapotainak szűrésére megfelelő eszközeink vannak.
- A klasszikus (konvencionális) méhnyak citológia, a méhnyak sejtjeinek fénymikroszkópos vizsgálata a legelterjedtebb, a közfinanszírozott ellátásban ez érhető el.
- Magas rizikójú HPV hrHPV törzsek kimutatása. Közfinanszírozott ellátásban csak kóros citológia esetén vehető le, a magán ellátásban 14 és 28 fajta magas kockázatú törzs kimutatására is van lehetőség.
- Folyadék alapú citológia, liquid based cytology, LBC. Folyadék transzportba kerül a kefével kíméletesen levett minta és a patológián centrifugálva kerül a tárgylemezre további mikroszkópos vizsgálatra, kiküszöbölve a vér, nyák, gyulladás diagnosztizálást akadályozó hatását. Ára miatt közfinanszírozásban nem érhető el, magánrendelőkben igen.
- Immunhisztokémiai vizsgálatok. A legmodernebb kiegészítő eljárások, amelyek kimutatják, hogy a méhnyak sejtjeit tartósan fertőző magas rizikójú HPV törzsek beépülve a fertőzött sejt magjába átprogramozták-e annak működését kontrollálatlan daganatos elfajulást kezdeményezve. Még ez sem méhnyakrák, de kezelés nélkül ebből már nagy eséllyel kialakulhat.
A fenti méhnyak szűrő vizsgálatok elérhetők nőgyógyászati rendeléseinken. A javasolt vizsgálatok kombinációja egyénre szabott, nőgyógyászati konzultáció keretében tervezzük meg Pácienseink számára a legmegfelelőbb szűrővizsgálati módszert.
Dr. Binó Brúnó
szülész-nőgyógyász szakorvos