Magyarországon a 21. században a szervezett szűrőprogramok /cervix cytologia, kolposzkópia/ ellenére még mindig közel félezer nő hal meg évente a méhnyak rosszindulatú daganatos betegségeiben. Ezen betegek nagy része nem járt évek óta nőgyógyászati szűrővizsgálaton és csak 10 %-nál alakult ki olyan típusú anaplasticus, terápia rezistens, a korai stádium ellenére már áttétet adó vagy rendkívül gyorsan növő daganat, amely a korai felismerés és kezelés ellenére sem volt gyógyítható. Nem a leggyakoribb kórkép, de számos más daganattal szemben a méhnyak un. praecancerosus, azaz rákmegelőző állapotai szűrhetőek és időben kezelve azokat elkerülhető az invazív méhnyakrák kialakulása. Elsősorban a fiatal, 20-45 éves korosztályt érinti leginkább de bármely életkorban előfordulhat. Kialakulásáért a HPV- t, Humán Papilloma Virus, a dohányzást, a krónikus méhnyak gyulladást /cervicits,colpitis/, a promiszkuitást /partnerek gyakori váltogatását/, a méhnyak szülési sérüléseit teszik elsősorban felelőssé.
A rákmegelőző állapotok de még az invazív méhnyakrák sem okoz nagyon sokáig tüneteket. Első tünet lehet a házasélet utáni pecsételő vérezgetés a kontakt /contact/vérzés ,később a színes húslészerű vagy szövettörmelékes folyás, végül pedig a növekvő daganat által okozott kompresszió ,összenyomás vagy más szervekbe való betörés okozta panaszok, mint az uréter szűkület okozta vesemedence tágulat, bél hólyagsipolyok kialakulása jelzik a bajt.
Mivel több mint 100 típusú HPV törzset ismerünk és a világon ma 4 féle HPV törzs ellen létezik vakcina,HPV elleni védőoltás, ezért ezt ne tekintsük csodaszernek. Mivel vakcina, a fertőzés megelőzésére és nem a kezelésére szolgál, ezért javasolt a szexuális élet bármely formájának elkezdése előtt beadni a védőoltást, ami a fentiekre tekintettel továbbra sem teszi szükségtelenné az éves nőgyógyászati szűrővizsgálatokat.
Mit is jelent a nőgyógyászati szűrés?
A páciens panaszainak kikérdezése, kórelőzmény feltárása után a kismedencei szervek tapintásos vizsgálata, /bimanualis vizsgálat/, majd a hüvely feltárásával a hüvelyfal és a méhszáj megtekintése, kolposzkópos vizsgálata után a portio /méhszáj /felszínéről és a méhnyak csatornából kenetvétel történik, a méhnyak sejtjeinek mikroszkópos vizsgálata céljából. Nagyon fontos a méhnyak csatorna vizsgálata is,mert az úgynevezett kulisszarák a feltárás során nem láthatóan a méhnyak belsejében helyezkedik el. A vizsgálat fájdalmatlan, veszélytelen, néhány perc alatt elvégezhető. A kismedencei vaginális,transvaginális ultrahang vizsgálat ma már nélkülözhetetlen része a nőgyógyászati vizsgálatnak.
A méhnyak kenet /cervix cytológia/mikroszkópos vizsgálatát patológus végzi, a leletet a nőgyógyász értékeli.
Az 1940 es években kialakított Papanicolau rendszere p1-P5 között értékelte a citológiai / cytológiai leletet.
P 1-2 negatívnak tekinthető, p3 enyhe fokú hámdysplasia,/ hámnyugtalanság/, p4 súlyos hámdysplasia, p5 daganat sejteket jelent a kenetben.
P3 citológiáná kezelés után kontroll, ha nem múlik ,szövettani mintavétel javasolt: méhnyak biopsia, loop, LLETZ, LEEP, konizáció,conisatio, ugyanúgy mint p4 és p5 lelet esetén. Diagnózis csak szövettani vizsgálattal adható,cytológiai lelettel nem.
1991-ben a Papanicolau klasszifikációt felváltotta a Bethesda rendszer, amely egy sokkal részletesebb és árnyaltabb beosztás, de mellette a Papanicolau beosztást is megtartották,mivel pácienseink számára érthetőbb, egyszerűbben értelmezhető.
A Bethesda rendszerben enyhe: CIN I, középsúlyos: CIN II és súlyos: CIN III fokú dysplasiat különböztetnek meg. CIN : /Cervicalis Intraepithelialis Neoplasia/, a méhnyak rákmegelőző állapotainak különböző fokozatait jelöli.
Ezt is módosítja a LSIL: low grade squamosus intraepithelial lesion,amely a CIN I vagy a HPV fertőzés jele,valamint a HSIL high grade squamosus intraepithelial lesion mely a CIN II és a CIN III elváltozásokat tartalmazza.
További felosztás a mirigyekben kialakuló hámelváltozások AGC,AGC-NOS melyek részletezése meghaladja e leírás kereteit.
A fenti rákmegelőző állapotok egynapos sebészeti vagy akár ambuláns helyi érzéstelenítésben végezhető műtéttel diagnosztizálhatóak és gyógyíthatóak, ezért nem lehet eleget hangsúlyozni a szűrővizsgálatok jelentőségét.
Következő írásomban a méhnyak rákmegelőző állapotainak LSIL, HSIL CIN I-II-III, P3, p4, p5 és az invazív méhnyakrák műtéti kezelésének lehetőségeit összegzem:
- Hurokkimetszés, kacskonizáció, loop konizáció
- LLETZ : Large Loop excision of the Transformation Zone
- LEEP: Loop Electrical excision Procedure
- Radikális abdominális hysterectomia, Wertheim műtét
- Nemzőképességet megtartó műtéti eljárás a méhnyakrák kezelésében : Trachelectomia
- Előrehaladott méhnyak daganatok műtéti kezelése:
- LEEP: Laterally Extended Endopelvic Resection
- Exenteratio
