A mióma a méh (uterus) izomzatának (myometrium) és kötőszövetének jóindulatú daganata. A parányi milliméterestől a hasat kitöltő több kilós miómáig számos megjelenési formája ismert. A 30-50 éves korosztálynál a leggyakoribb az előfordulása, de bármely korosztályt érinthet.
Az ultrahang vizsgálat elterjedése a nőgyógyásztatban lehetővé tette a tapintással nem észlelhető, panaszokat nem okozó kis miómák felderítését is. Kialakulásának oka ismeretlen, de az ösztrogén progeszteron arány ösztogén irányba történő változása, illetve a genetikai tényezői is szerepet játszanak kialakulásában. Ez magyarázza, hogy a menopausa, tehát az ösztrogén szint csökkenése után méretük csökken, akár el is tűnhetnek, illetve a családi halmozódás (”anyukámnak is volt miómája”) előfordulását hangsúlyozzák.
Típusait tekintve elhelyezkedésük alapján osztályozzuk a miómákat.
1. A méh falából kifelé a kismedencei szervek felé növekvő típusa a subserosus myoma. Ez ritkábban okoz vérzészavart, mivel nem érintkezik a menstruációért felelős méhnyálkahártyával, az endometriummal. Leginkább a környező szervekre kifejtett nyomási tünetek, hólyagra bélre, erekre, idegekre kifejtett hatásait észlelhetjük: gyakori vizelési inger, hólyagürítési zavarok, székletürítéssel kapcsolatos problémák, az idegek összenyomása révén krónikus fájdalmat,az erek nyirokerek kompressziója pedig a keringési zavar révén végtagödémát, duzzadást eredményezhet.
2. A méh falában kialakuló típusa az intramuralis mióma. Természetesen egy bizonyos méret elérése után ez is növekedhet kifelé, a hasüreg vagy befelé a méh ürege felé a jellegzetes panaszokat okozva.
3. A méh ürege felé növekvő típusa a submukózus / submucosus / myoma. Leginkább ez okoz vérzési rendellenességet elhúzódó vagy a ciklustól független közti vérzéseket az endometrium, a méhnyálkahártya rendellenes tapadását és rendellenes lelökődését okozva. Ez a típus okoz leggyakrabban meddőséget is, mivel a szabálytalan alakú méhüregben a megtermékenyült petesejt beágyazódása zavart szenvedhet, nem beszélve a beágyazódást követő vetélésekről.
A miómák a hasi fájdalom és a rendellenes menstruációk mellett gyakran okoznak vérszegénységet, anaemiát (anémiát) is.
Betegeim gyakran felteszik a kérdés,hogy a mióma „elrákosodhat”-e?
A méhizomzat sarcomája (szarkómája) az esetek egy részében elsődlegesen az egészséges méhfalból, máskor valóban a korábban már diagnosztizált miómák rosszindulatú elfajulása révén alakul ki.
Az tény, hogy a jóindulatú un. sejtdús mióma és a leiomyosarcoma között nagyon vékony a határvonal, gyakran az eltávolítás utáni szövettani, hystopathologiai feldolgozás sem tud mindig különbséget tenni e két különböző változat között. Mindenesetre, ha a mióma gyors növekedésnek indul, főleg a menopauza után, vagy az ultrahang vizsgálat a mióma szerkezetében, erezettségében, tokba zártságában felveti a rosszindulatúvá fajulás gyanúját, feltétlen eltávolítása javasolt.
A mióma kezelése, műtéti eltávolítása:
Amennyiben a mióma panaszt okoz, növekedést mutat, alhasi fájdalmat, vérzészavart, főleg vérszegénységet okoz, ebben az esetben műtéti eltávolítása szükséges.
A műtét típusának megválasztása esetén fontos kérdés, hogy célunk-e a fertilitás/termékenység megőrzése. Ez esetben,amennyiben nem vetődik fel rosszindulatú betegség gyanúja, a méhet megtartó, csak a miómát/myomát eltávolító módszert választhatunk.
A mióma enukleáció / myoma enucleatio a mióma göb, vagy göbök műtéti eltávolítását jelenti az ép méhizomzat megőrzése mellett. Amennyiben a mióma a méhfalban vagy a méhfalból kifelé, a hasüreg felé növekszik, laparoszkópos mióma eltávolítás /laparoscopos myoma enucleatio/ végezhető. Extrém méretű miómák vagy többször operált has esetén javasolt a nyitott hasi műtét /laparotomia.
Ha a mióma a méh ürege felé növekvő szubmukózus/submucosus myoma, lehetőség van a méh ürege felől eltávolítani, ez a hiszteroszkópia /hysteroscopos myoma enucleatio. Előnye, hogy nem jár a hasüreg megnyitásával, illetve 1 napos kórházi tartózkodást igényel. Viszont speciális eszközparkot és képzett szakembert igénylő beavatkozás.
Egyéb lehetőség a miómák kezelésére a szelektív embolizáció, mely során a miómát ellátó erek elzárását végzik ,illetve az ultrahang kezelés, amely költségei miatt Magyarországon a közeljövőben nem valószínű, hogy elérhető lesz.
Amennyiben a mióma mérete miatt a méhkonzerváló vagy laparoszkópos műtét nem végezhető el, gyógyszeres kezeléssel /Esmya/ lehetőségünk van a mióma méretének csökkentésére. 3 hónap kezelést követően a kisebb méretű miómák eltávolítása lehetővé válik laparoszkóppal vagy hüvelyi méheltávolítással.
Amennyiben a méh eltávolítása mellett döntünk, ami 40 éves kor felett illetve ha a páciens már nem akar szülni az ajánlott kezelés, tekintve, hogy a mióma az eltávolítás ellenére főleg a menopauza előtt gyakran kiújulhat.
A méheltávolítás / hiszterektómia/hysterecomia típusai:
1. Hasi méheltávolíás, abdominális hysterectomia
Ez esetben eltávolítjuk hasi műtét során a méhet, ha szükséges a petefészkeket és a petevezetőket. 4-5 napos kórházi tartózkodástés több hetes rehabilitációt igényel. Amennyiben a beteg méhnyak cytologiája negativ, a méhnyak eltávolítása a műtét során nem szükséges. Ez a supracervicalis vagy supravaginalis hysterectomia szerzői nevén Chrobak műtét. Előnye, hogy nem változik meg a hüvely anatómiája és keringése, a műtét után kevesebb az ebből származó panasz, elsősorban a hólyagürítési zavarok vagy a hüvelyfal süllyedése, a prolapsus.
2. Hüvelyi méheltávolítás ( vaginalis hysterectomia)
Ha az anatómiai viszonyok lehetővé teszik, a méh és szükség esetén a méhfüggelékek is eltávolíthatóak hüvelyi úton. Ez a hüvelyi méheltávolítás más néven vaginalis hysterectomia. Előnye, hogy rövidebb a műtét utáni lábadozás. Nagy miómák, vagy hüvelyi úton nem szült nők esetében nem mindig választható ez a műtéti eljárást. A méhnyak megőrzése sem lehetséges hüvelyi méheltávolítás során.
3. Laparoszkópos méheltávolítás
Amennyiben a beteg kórelőzményében nincs több, főleg hashártyagyulladással járó hasi műtét, a méhet illetve a miómákat el lehet távolítani laparoszkóp segítségével is. Ez a laparoscopos hysterectomia, laparoszkópos méheltávolítás. Laparoszkópia során a hasfalon ejtett 4 db 5-10 mm közötti metszésen keresztül juttatjuk a hasüregbe a kamerát és a sebészeti eszközöket, melyek segítségével gyakorlott sebész a hasi méheltávolításnál nem hosszabb idő alatt tudja eltávolítani a méhet vagy a mióma göböt. Nagy miómák is eltávolíthatóak ezen módszerrel ,mivel a morcellatornak nevezett eszközzel az eltávolított méhet vagy miómát a hasüregen belül feldaraboljuk,lehetővé téve a kis hasfali nyíláson történő eltávolításukat. A laparoszkópos méheltávolításnál használt új eszköz a ligasure, mely szükségtelenné teszi a varrást a műtét során, mivel az eszköz a szervezet saját anyagait felhasználva „forrasztja” össze a szöveteket, ereket, lényegesen lerövidítve a műtét idejét, csökkentve a vérveszteséget.
A robotsebészeti eljárás a Da Vinci robotic surgery pedig remélhetőleg a közeljövőben Magyarországon is elérhető lesz. Gazdagabb országokban már a rutin sebészetben használják.
A laparoszkópos és hiszteroszkópos nőgyógyászati műtétek lényegesen kisebb terheléssel és rövidebb kórházi tartózkodással járnak a beteg számára, csökkentve ezzel az ellátás költségeit. A rövidebb műtét utáni lábadozási idő, a munkaképesség gyorsabb helyreállása szintén ezen új módszerek előnyeit hangsúlyozzák.
